A Napenergia jövője Magyarországon
Az év elején életbe lépő új kötelező átvételi rendszerrel a jelenlegi, még alakulóban lévő terv szerint csak az 50 és 500 kilowatt közötti napelemes áramtermelést támogatnák értesüléseink szerint – míg korábban csak a felső határról volt szó. Jó hír, hogy a Zöld Beruházási Rendszer kimerülése után újabb, kifejezetten a napenergia-felhasználás növelését szolgáló támogatást tervez a szakpolitika.
Támogatások nélkül a napenergia egyelőre nem versenyképes a fosszilis forrásokkal, Magyarország pedig nagyon nagy elmaradásban van a napenergia hasznosításának terén, még a környező országokkal összehasonlítva is. A szakma szerint egy stabil, kiszámítható kötelező átvételi rendszer lenne a leginkább megfelelő megoldás.
A jelenlegi helyzet szerint a lakossági pályázatokra a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb forrás jut, és az új Széchenyi terv gazdasági társaságoknak, intézményeknek szóló konstrukcióival is hasonló a helyzet. A fotovoltaikus, vagyis áramtermelő rendszerek esetében a fogyasztó eladhatja a megtermelt villamos energiát a hálózatba, de a fogyasztását meghaladó mennyiségre már jóval alacsonyabb tarifa érvényes – így nem igazán éri meg nagyobb szabású fejlesztésekbe fogni.
Nem is kellene pályázat?
Egyáltalán nem lenne szüksége beruházási támogatásra a szektornak, amennyiben sikerülne kidolgozni egy egységes, átlátható zöldáram-átvételi rendszert, amilyen például a németországi – fogalmazott Illés Gábor, a MaNap Iparági Egyesület elnöke. A szervezet vezetője szerint általánosságban igaz, hogy az energetikai pályázatok magyarországi rendszere katasztrofális; borzalmasan nehéz sikeres pályázatot írni; és mire a pályázat beadásáig eljut valaki/a cég, addigra többnyire elfogy a pénze. Az új Széchenyi terv legnépszerűbb pályázataira rendelkezésre álló keret roppant hamar kimerült, emiatt Illés Gábor azon a véleményen van, olykor jobb lenne, ha nem is írnák ki a pályázatot. Ugyanis sokan a szűkös keretű, pár napra elegendő pályázatokra számítva/várva folyamatosan elhalasztják beruházásaikat, és végül pedig gyakran nem is részesülnek támogatásban. A kvótapénzek fölhasználásáról is rossz véleménye van a szervezet elnökének, szavai szerint igazán sikeres zöld programot eddig nem sikerült finanszírozni belőle.
A körvonalazódó új kötelező átvételi rendszer (amely a MeTáR, megújuló támogatási rendszer nevet viselheti) a jelenlegi elképzelések szerint az 50 és 500 kilowatt közötti teljesítményű rendszereket támogatná – mondta Illés Gábor. A szakember szerint az ennél kisebb rendszereket sem lenne szabad kihagyni, akár a 2 kilowatt teljesítményűeket is, mivel a lakosság nagyrészt ebben a nagyságrendben lehetne aktív szerinte. Egyelőre azonban a politika részéről csekély hajlandóság mutatkozik a sáv kiszélesítésére; így viszont csak beruházási támogatásokkal együtt várható jelentősebb előrelépés. A beruházási támogatások ellen szól azonban, hogy nagy adminisztrációs költséggel jár, sok a kiskapu, és a korrupciós veszély is nagyobb.
Értesüléseink szerint az új átvételi rendszerről július közepén tartották a legutóbbi egyeztetést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, a szakmával folyó tárgyalások szeptemberben folytatódhatnak. A terv szerint az új rendszert januártól indítanák el. (A kát-rendszer jövő év eleji átalakításával 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők, legalább is Bencsik János energiaügyi államtitkár korábbi bejelentése szerint.)
Miután Dorogon már működik egy 1100 főt foglalkoztató napelemgyár, a japán érdekeltségű Sanyo Electric Kft, az utóbbi időben több bejelentés is napvilágot látott, amelyek napelem-, illetve napkollektorgyártó kapacitások magyarországi létesítéséről szóltak több milliárd forintos beruházásokkal. Figyelemre méltó, hogy a bejelentések többsége idén történt: A Jüllich Glas Holding Székesfehérváron épülő üzemében az év második felében megkezdődhet a napelemek gyártása; szeptemberben indul Csornán a svájci EcoSolifer AG hazai cégének napelemgyár-építése; novemberre készülhet el a Solar Energy Systems Kft. Komlón épülő üzme, ahol ugyancsak fotovoltaikus napelemeket gyártanak majd; a többségében kínai pénzügyi befektetők tulajdonában lévő Orient Solar Kft. pedig Berettyóújfaluban hozza létre saját napelem- és napkollektorgyárát, ahol az év végén kezdődhet a gyártás.
